2018. október 30., kedd

Interjú - Jogos Önvédelem





1. Először is köszönjük, hogy elvállaltad az interjút. Mesélnél a Jogos Önvédelem indulásáról? Mi motivált abban, hogy egyedül létrehozd a projektet? 


  Üdv minden kedves olvasónak, minden Bajtársnak! Örülök hogy érdekel a zenekar annyira, hogy megkerestél és így a kis faggatásodban részt vehetek.

  Az első kérdésedre a választ szeretném egy kicsit bővebben kifejteni, hogy mindenkinek tisztább legyen a kép a kezdetekről.

  Ha nagyon mélyre akarunk ásni, akkor talán 1998-1999 környékére kéne visszautazni, amikor Fehér Front néven létrehoztunk a cimborákkal egy zenekart ami RAC-trash-death metal stílusban utazott. A gitározás, zeneszerzés és a dalszöveg írás feladata rám hárult. Abban az időszakban több hazai és külföldi banda befolyásolta a zenei irányzatot, főleg az Őrjárat, Valhalla, Excalibur, Division /CZ/ … Sokat próbáltunk-szórakoztunk, alkottunk és még többet szórakoztunk, hehe. Összejött is kb. 6 saját számunk, volt egy vagy két komolynak nem mondható fellépésünk, de a közép suli után sajnos szétszéledt a társaság és feloszlott a Fehér Front formáció. Később /kb. 2002-2003/ a régi és új tagokkal volt még egy próbálkozásunk Arcvonal név alatt, amely már inkább a mai J.Ö. arculatát hordozta magán. Az ének-gitár posztot magamra vállaltam és próbáltunk egy kompaktabb RAC-metal zenét írni, kisebb-nagyobb sikerrel. Abból a korszakból maradt ránk a „Kegyetlen valóság“ című nóta, amely később az első lemez címadó száma lett. Hosszú pályafutása nem volt a zenekarnak, kb. 2 évig üzemelt. Sajnos koncert és hangfelvétel nélkül hagytuk abba ezt a formációt. Közben párhuzamosan zenéltem még egy black metal és egy death-core zenekarban is, de hiányzott az NS rockos irány, ezért elkezdtem azon agyalni, hogyan oldjam meg ezt a helyzetet. Akusztikus gitárom volt otthon mindig, így egy szép nyári napon 1-2 sör elfogyasztása után és a szomszédjaim nagy örömére, összeraktam és feldaloltam az első spontán jött J.Ö. nótát, ami később „Shalom vagy Milchemet” néven került fel a Kegyetlen valóság debütáló lemezre. A dal munkacíme ennél egyszerűbb volt, „ J. raus!” hehe. A szövege sem volt túl polkorrekt: „ellepték a földünket a sóletzabáló gazemberek, szívják a nemzet vérét, ők okozzák a világ végét” …csak egy kis idézet a legálisabb sorokból, hehehe. Abban hogy egyedül hoztam létre ezt a zenekart valójában csak az motivált, hogy akkoriban, kb. 2006 környékén részben nem volt megfelelő társaság, akikkel együtt tudtam volna tolni ezt a műfajt, másrészt, ha egyedül dolgozom, akkor gyorsabban halad a munka. Egy 4-5 tagos zenekarral össze kell hangolni a próbákat, időt kell találni arra hogy el tudj utazni ezekre a próbákra, meg kell tanulni a dalok szerkezetét, begyakorolni a nótákat, kompromisszumokat kötni, stb. Én ezt a kis bonyodalmat megkerültem, és mivel a dobokon kívül mindent össze tudtam rakni egyedül, úgy döntöttem, ez a recept lesz a megfelelő számomra.



2. A lemezvásárlási kedv eléggé megcsappant itthon az utóbbi években, de most mégis újra kiadásra került a Kegyetlen valóság album. A J.Ö. lemezeket jobban viszik az átlagnál?

 Igen, sajnos a hazai lemezek vásárlása mostanában nem túl népszerű a köreinkben, aminek több oka is lehet. A leggyakoribb kifogás vagy érv az, hogy egyeseknek az anyagi helyzete nem engedi meg, pedig szerintem a 2000-2500 Ft nem egy katasztrofális összeg, főleg ha tudod, hogy ez a bevétel elsősorban nem a zenekar zsebébe folyik, hanem a kiadások visszatérülésére van fordítva, azzal a céllal hogy legalább a nullára kerüljön vissza a zenekar, ami sok esetben meg sem történik. De úgy gondolom, az érmének van egy másik oldala is, az hogy sokan azért nem vesznek lemezeket, mert egyszerűen nem tetszik nekik az amit hallanak. Az RAC és NS HC/metál műfaj sokat fejlődött az utóbbi 20 évben, és nagyon magasra tette a lécet zene, borító-kivitelezés és hangzás minősége terén. Nem biztos hogy minden hazai zenekar megfelel az ilyen kemény elvárásoknak, amik javarészt a profibb mainstream bandáknál alap követelmények. Ezzel nem azt akarom mondani hogy túl sok a szar zenekar, hanem csak annyit, hogy szerintem válogatósabb lett a közönség. Szerencsére a J.Ö. kiadványok esetében azt tapasztalom, hogy van rájuk igény idehaza sőt külföldön is. Így került újra kiadásra a Kegyetlen v. album és a Háttérhatalom is. 
 

3. Milyenek a visszajelzések eddig a nem rég megjelent Akarat Diadala albumról?


 Javarészt csak pozitív visszajelzéseket kaptam, aminek nagyon örülök, hisz rengeteg munka állt a dalszerzés, felvétel, keverés, és a borító megszerkesztése mögött. Úgy hiszem hogy most ért be a zenekar, levetette a Kegyetlen v. lemez kezdeti nyers és kissé amatőr stílusát, vagy a Háttérhatalom komor hangulatát. Persze egyeseknek pont ez hiányzik az A.D. albumról, de sajnos mindenki ízlésének nem tudunk megfelelni.


4. Dolgozol már a következő lemez számain, vagy ez még várat magára?


 Nem, nem dolgozom...hehe, hisz az A.D. csak tavaly jelent meg, és általában 2-3 éves szünet után kezdek újból alkotni. Egy újabb J.Ö. lemez esetében ez most több is lesz szerintem, de nem azért mert nem lennének ötletek, hanem mert egy jó ideje felmerült bennem egy feldolgozás album felvétele, amit már nehezen tudnánk Jogos Önvédelem név alatt kiadni. Így a következő a sorban ez a projekt lesz. Annyit elárulhatok, hogy többek között Ossian, Miley Cirus, Klamydia /Fin/, Hitgyüli slágerek kerülnek feldolgozásra, természetesen szövegileg kicsit átalakítva, hehe…


5. Sok munka volt megírni a zenéket és egyenként felvenni őket? Előre tudtad, hogy egy adott szám jó lesz, vagy csak összevágás után derült ki?


 A sok munka lehet hogy kicsit túlzás, hisz már rutinos „zenész“ vagyok, így a dalokat megírni nem okoz komolyabb problémát nekem. Kezembe fogom a gitáromat, lefogok 1-2 akkordot amiből később kialakul egy egész gitár riff. Fejemben a riffek rögtön összeállnak, amiket már kész dal formájában kvázi demóként egy házi stúdió programban rögzítem, szerkesztett dobokkal együtt. Adott egy alap recept, amiből fel szokott épülni egy rock-metal nóta, én csak azt követem. Van bevezető rész, verze, refrén, bridge, és ezeket lehet körönként ismételni, kombinálni vagy esetleg szólóval megcifrázni. Nem egy kvantumfizika, hehe.


6. A szövegeket mind Te írod, vagy más is segít bennük?


 A szövegek nagy részét én írom, ezt észre is veszi az, aki engem ismer, hehe. De rengeteg segítséget kapok Yoli barátomtól /Archívum-Valhalla/, aki több dalszöveggel is támogatott az évek során, amiket vagy teljes egészében felhasználtam /Nézd a sok vért, Kilógok a sorból, stb. / vagy az elképzeléseim szerint kicsit korrigáltam rajtuk /Barbárok földje/, esetleg teljesen átírtam őket, hehe. A „Fogadj szót“ szövegét pedig a kópé Kiskop pajtásomnak /Ismeretlen Elkövetők/ köszönhetem.


7. Mennyire nehéz egyszemélyes projektként az élő fellépéséket összehozni? Sok időtök van próbálni a vendégzenészekkel egy-egy koncert előtt?


 Szerencsémre a „vendégzenészek“ magja lassan már 8 éve együtt nyomja a J.Ö. bulikat /amiért nagyon hálás vagyok nekik/, csak dob poszton volt egy-két váltás. Mivel nagyon összeszokott társaság vagyunk, ezért pár próba után már be vannak gyakorolva a koncertre szánt dalok. Komolyabb problémát inkább csak az időpontok egyeztetése okoznak, mert elég messze lakunk egymástól, egyesek hétvégén is melóznak és más zenekarokban is zenélnek.


8. Mikor láthatjuk újra színpadon a Jogos Önvédelmet?


 Nem vagyunk egy hiperaktív zenekar, így fellépéseink is csak évente 2-3-szor vannak, de idén már utánunk van egy Germán hangverseny, ahol meglepően lelkes fogadtatás várt minket, és májusban felléptünk a hagyományos S4S rendezvényen is, ami szintén egy fantasztikus buli volt. Idén nincs tervben több koncert.


9. Az ukrán-orosz konfliktus eléggé megosztotta itthon és külföldön a mozgalmat. Te személy szerint mit gondolsz erről, illetve az Azovról?

 Bevallom, nem vagyok nagy szakértője a témának. Ismerek pro Azov bajtársakat és orosz párti ismerőseim is vannak. Tudtommal jórészt területi konfliktusról van itt szó és egy újból fellángoló ukrán ellenszenvről a néhai szovjet-orosz hatalommal szemben. Komolyabban nem foglalkoztatott a konfliktus eredete vagy megítélése. Mindenesetre alapjából nem támogatom a fehér népek közti viszályokat. Jelenleg nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust.


10. Mennyire tartod fontosnak a sportot a mozgalomban? Te sportolsz valamit?


A sportot fontosnak tartom a fiatalok körében. De 35 /nem kiló, hanem év/ felett már szerintem hanyagolható az aktív sport tevékenység. Gyakran többet árt mint segít, hehe... És hogy sportolok-e valamit? Hmmm... szoktam sétálni.


11. Mit gondolsz, mivel tudna kitörni a mozgalom a jelenlegi stagnálásból?


 Ez a kérdés gyakran felmerül különböző riportokban. A kérdés inkább az, hogy mihez képes stagnál a mozgalom. Az 1930-as évekhez képest nagyon, a második világégést követő évekhez képest pedig virul. Becsület napján vagy Drezdában minden évben szép számmal felvonulnak a bajtársak. Európa szerte egyre népszerűbbek a nemzeti radikális pártok. A bulik látogatottsága is javarészt rendben van. Már nem csak egy szubkultúra mozgalma a Nemzeti Szocialista eszme. A koncerteken-felvonulásokon-megemlékezéseken már jelen vannak rockerek, metálosok, HC-sek, nemzeti érzelmű polgárok, fiatalok és idősebbek is egyaránt, amivel nincs is semmi baj. 
Nagyobb távlatokban kell gondolkodni, nem csak egy underground élet stílusban, amihez anno hozzácsatoltak egy eszmét. Lassú lépésekben kell terjeszteni a propagandát, nem rögtön horogkeresztes zászlóval a téren a pont arra járó nyugdíjas arcába üvölteni hogy SH! hehe...De összegezve én annyira nem látom veszve a helyzetet, mint egyesek.


12. Az elmúlt években többen megpróbáltak külföldön bevált módszereket meghonosítani itthon, nem túl nagy sikerrel (pl. autonóm nacionalizmus). Szükségesnek látnád inkább egy a magyar körülményekre épülő mozgalom felépítését a külföldi módszerek helyett? Ha igen, miket tartanál fontosnak a sajátos arculat alapjaként?


 Én az új mozgalmak kudarcát nem a külföldön bevált recept rossz átvételében látom, vagy hogy mi magyarok nem lennénk kompatibilisek az új irányzatokkal, hanem inkább abban, hogy a fiatal követőikben hiányzott az eszmébe vetett fanatizmus, elszántság és a hűség. Inkább csak egy divatirányzatot követtek, mintsem egy egész életre szóló hitvallást.

 Korszakalkotó ötletekkel nem tudok előállni, csak egy zenész vagyok, a nagy víziókat meghagynám az arra termett gondolkodókra. Amúgy nem hiszem, hogy sok értelme van újabb szervezeteket alapítani. Van itthon bőven. A lényeg az, hogy a jelenleg aktív nemzeti mozgalmak működjenek együtt és a közös ügy érdekében küzdjenek egy fronton. Tudom, kicsit közhelyes a rálátásom, de leegyszerűsítve erről van szó.


13. Sokan nem akarják kibeszélni a mozgalmon belüli problémákat, hogy ne legyen belőle sértődés, de így évek óta nem kerültek ezek a kérdések megoldásra. Te hogy vélekedsz erről?

Ez is egy eléggé gyakori kérdés, de nem hiszem, hogy pont én tudnám a legjobban megválaszolni. Inkább a különböző nacionalista/NS szervezetek vezetői feladata hogy megtalálják a közös nevezőt és megoldják a problémákat – ha esetleg vannak. 


Köszönjük még egyszer, hogy elvállaltad az interjút! 

Én is köszönöm az érdekes kérdéseket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése