Napokban jelent meg az Archívum zenekar eddigi 25 éves történetéről szóló könyv. A szerző személye garancia volt arra, hogy egy jó kiadványt tarthatunk majd a kezünkben, hiszen a Skrewdriverről szóló A rock and roll kitaszítottjai műve is remekül sikerült.
A borító önmagáért beszél, szép és igényes a kivitelezése. A könyv tartalmát rengeteg fekete fehér és színes kép dobja fel. Kezdetektől végig kísérhetjük a zenekar történetét a mai napig, ezáltal betekintést nyerhetünk adott időszakokhoz tartozó mozgalmi helyzetbe is. Rengeteg vicces, szomorú, vagy épp dühítő történetet ismerhet meg, aki megveszi ezt a remek kiadványt. Külön pozitívum, hogy a szerző nem akart kihagyni részleteket egyes emberek "érzéseire" gondolva, hanem kizárólag az igazság feltárására törekedett. Magáról a könyvről legyen ennyi elég, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy vegye meg és olvassa el!
http://www.loyalty-records.com/shop/images/archivum book.jpg
Miért is adtam ezt a címet a cikknek? Miközben a "Nem én vagyok extrém" sorait olvastam, akkor gondolkodtam el mit is jelent számomra az Archívum. 12 éves voltam, mikor először hallottam Archívumot. Akkori ideológiai képzettségem finoman szólva elég hiányos volt. Komolyabb ismeretek nélkül hallgattam meg a Terjed az eszme című számot, de mégis az az erő, amit sugárzott a zenekar adott egy akkora fanatizmust, ami megkönnyítette azt az elhatározást, hogy ezen az úton kell járnom. Tudom, hogy nem én voltam egyedül így ezzel, ezért az Archívum egy igazi gyöngyszeme a hazai mozgalomnak. Rengeteg fiatal a zenekarnak köszönhetően sorakozott fel a nemzetiszocializmus zászlaja alá. Kitartásukkal a legnehezebb időkben örök példát állítanak elénk a mostani mozgalmi szempontból szintén nem túl rózsás helyzetben. Boldog születésnapot a zenekarnak és legalább még egyszer ennyi évet kívánok!
Dicsőség és hála az Archívumnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése