Az idén is elfogadtuk a HVIM Hősök napi megemlékezésének meghívását. Zártkörű eseményként lett behirdetve, de megelégedéssel láttuk, hogy idén sokkal több a résztvevő, mint tavaly.
A temető bejáratánál volt a találkozó, ahonnan közösen, rendezett sorokban elsétáltunk a Hősök nyughelyéhez.
A HVIM vezetősége tájékozatott minket, a katonasírok igen elhanyagolt állapotáról, de mégis meglepődve láttuk, hogy a hősökhöz méltatlan állapotok uralkodnak.
A HVIM lelkiismeretesen megkezdte a sírok kitisztítását, de még mindig sok a teendő. Bátran tettünk ajánlatott az otthon maradt bajtársaink nevében is, hogy a továbbiakban mi is nagyon szívesen segítjük munkájukat.
Incze Béla nyitotta meg a megemlékezést.
Néhány eredeti visszaemlékezés után, a Becsület Napján már ismert „VAGYUNK” rítussal és a „A hű bajtárs” /Ich hatt einen Kamaraden/című dal közös eléneklésével elértünk a koszorúzáshoz.
Minden meghívott szervezet elhelyezte koszorúját és minden résztvevő gyújtott egy mécsest a Hősök emlékére.
Biztatunk minden bajtársat arra, hogy ápolják a Hősök emlékét, hisz ennyivel tartozunk, azért amit a hazánkért és értünk tettek.
Köszönjük, hogy részt vehettünk ezen az eseményen és reméljük, jövőre újra találkozunk.
Végezetül „A hű bajtárs” /Ich hatt einen Kamaraden/című dal szövege:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése